A központok helytelen működése, III. rész. Maurice Nicoll kommentárja

A központok mechanikus részeinek megvan a maguk megfelelő munkája, és figyelem nélkül, vagy nagyon kevés figyelemmel is megfelelően képesek dolgozni. Amikor járunk, ez a tevékenység nagyon kevés figyelmet igényel, csak néha kell odafigyelni, és mindazt a komplex mozgást, amit a járás művelete magába foglal, megfelelően elvégzik a mozgási központ mechanikus részlegei. Igazolhatjuk, hogy ezt a mozgási központ mechanikus része végzi, mert miközben járunk, a kezünk olyan tevékenységet is képes végezni, ami tudatos irányítást - vagyis figyelmet -  igényel, mint pl. egy ceruza kihegyezése vagy egy csomó kibogozása. Ám éppen mivel a központok mechanikus részei nulla figyelemmel vagy nagyon kevés, alkalmankénti figyelemmel is képesek működni, gyakran teljesen függetlenül cselekednek - pl. az ember elindul, hogy felöltözzön az ebédhez, miközben egy problémán gondolkozik, és egyszer csak azon kapja magát, hogy az ágyba készül befeküdni. Mindenki észrevehetett már hasonló eseteket.

Mármost az egész emberi gépezet úgy van megalkotva, hogy szükséghelyzetben az egyik rész egy bizonyos ideig végezheti egy másik rész munkáját. Ezt fejezi ki ez a szisztéma, amikor azt mondja, hogy a funkciók tekintetében a központok átfedik egymást. És bár éppen a központoknak ez a bizonyos mértékű átfedése teszi lehetővé, hogy az emberi gépezet szembesülni tud bizonyos szükséghelyzetekkel, és ezért jobban képes az alkalmazkodásra, ám ugyanakkor éppen ez az átfedés ad alkalmat a központok helytelen működésére.

A központok helytelen működésének megfigyelése az önmegfigyeléssel történő tanulmányozást egy élethosszig igényli.Hogy bármit is megérthessünk, föl kell ismernünk a természetét, máskülönben rosszul közelítjük meg, vagy rossz hozzáállást alakítunk ki vele szemben. Nem tudjuk egyetlen perc alatt megérteni a központokat és helyes meg helytelen működésüket. Ha valaki azt gondolja, hogy erre képes, akkor helytelen kérdéseket fog föltenni, és valójában sohasem fog semmit sem felfogni a témából. Gondolkozzunk el egy percre. Az egész életünk a központok működéséből áll, és azok irányítják - a gondolataink, az érzéseink, az eszményeink, a reményeink, a félelmeink, amit szeretünk és amit utálunk, a cselekvéseink, az érzékeléseink, az örömeink, a jó közérzetünk és így tovább. Mégis, hogyan várhatja el valaki, hogy rövid idő alatt mindent megért a központok helyes és helytelen működéséről? Ez olyan mintha azt várnánk, hogy mindent megértünk az életről egy-két előadás meghallgatása után. Amiről eddig szó volt, az csak iránymutatásul szolgál arról, hogy miről is van szó, és hogy elkezdjük tanulmányozni a témát, és hacsak nem tanulmányozzuk azt az önmegfigyelés alkalmazásával, akkor meghallgathatunk ezer és egy előadást a témáról, akkor sem fogunk az egészből egy fikarcnyit sem megérteni.

Most eljött az ideje, hogy lássuk a többi központ felosztását, hogy így legyen egy általános vázlatunk, ami által a saját munkánkat végezhetjük, és amihez társítani tudjuk a saját megfigyeléseinket magunkról, és megtaláljuk azoknak a helyét - mert ez segít abban, hogy világosabban lássuk magunkat. Most a funkciók megközelítő meghatározásai következnek. Kezdjük az intellektuális központtal.

Intellektuális központ

Intellektuális rész

Intellektuális konstrukció, kreatív gondolkozás és felfedezés.

Érzelmi rész

A tudás és megértés vágya, ismeretek kutatása, a képzelet magasabb formája.

Mozgási rész

Intellektuális alrész

Ravaszság, szemfülesség, óvatosság, kisebb léptékű tervek

Érzelmi alrész

Kíváncsiság, kutakodás – részben másokkal kapcsolatban; bizonyos képzelődés másokról

Mozgási alrész

Szavak és kifejezések visszaadása, gépies beszéd.

Megjegyzés. Itt csak az intellektuális központ mozgási részét részleteztük. Vegyük észre a különbséget az intellektuális központ mozgási részének érzelmi alrésze és az egész intellektuális központ érzelmi része között. Vegyük észre, hogy mit jelent ez.

Érzelmi központ

Intellektuális rész

Művészi alkotás, a mágneses központ székhelye

Érzelmi rész

Vallási érzelmek, esztétikai érzelmek, morális érzelmek, fölébresztheti a lelkiismeretet.

Mozgási rész

Intellektuális alrész

Kisebb nagyságrendű vágyak, napi elhatározások, szándékok

Érzelmi alrész

Személyes érzelmek, minden olyan érzelem, ami ahhoz fűződik, amit személyesen szeretünk vagy nem szeretünk

Mozgási alrész

Érzelmek külső kifejezése.

Mozgási központ

Intellektuális rész

Különböző dolgok, gépek feltalálása, gyakorlati alkalmazások; „a feltaláló elméje”.

Érzelmi rész

A mozgás öröme, játékok szeretete, magasabb rendű utánzás – a színjátszás egy fajtája.

Mozgási rész

Intellektuális alrész

Korlátozott alkalmazkodóképesség új mozgások elsajátítására.

Érzelmi alrész

Kisebb léptékű utánzás

Mozgási alrész

Automatikus reflexek és mozgások

Ösztönös központ

Intellektuális rész

Sok úgynevezett „megérzés” ennek a központnak a műve.

Érzelmi rész

Vak állatias szeretet (szexuális és anyai pl.); „ösztönös” vonzódás, állatias irigység/ állati düh, a gyilkolás vágya.

Mozgási rész

Intellektuális alrész

Érzelmi alrész

Kellemes érzetek, kellemetlen érzetek

Mozgási alrész

Ismételjük, itt csak néhány részt vázoltunk föl, hogy ez útmutatásul szolgáljon az önmegfigyeléshez. Évekkel ezelőtt a munkánk része volt, hogy megfigyeljük a központok részeit, és összegyűjtsük és összehasonlítsuk a megfigyeléseinket. 

Mindaz, amit itt megadtunk, figyelmes tanulmányozást igényel. Először meg kell jegyeznünk, amit a központokról és részeikről megtudtunk, ahogyan azt kaptuk, gondolkoznunk kell azon hogy ez mit jelent, és egyéni elképzelést kell kialakítanunk a tárgyról - mert ez a központok magasabb részeibe helyez bennünket - azután pedig példákat kell találnunk és meg kell próbálnunk helyükre tenni azokat. Legyenek szívesek, és ne tegyenek föl kérdéseket a központoknak azokról a részeiről, amiket nem vázoltunk. Ez mindig a negatív gondolkozás és az automatikus kérdezés jele, ami rosszabb mint a formális kérdezés; Ázsiáról tenni föl kérdést, amikor az előadás Amerikáról szólt, vagy a kivételekről kérdezősködni, amikor a szabályról van szó.